Ősz van. Hullanak a fák sárga, barna és néhol vörösben izzó levelei. A természet ruhatárából a bronzvörös tucatnyi árnyalata kerül elő. Ugyan még imitt-amott felbukkan a zöld. Úgy vélni, ez már csak némi erőlködése az életnek az utolsó ellenállók győzelmi kiáltásaként. Meg kell vallani. Igazából jól megkomponálta ezt a természet! Bár lélekben siratjuk az elmúló nyarat, a természet terápiás orvosságként kínálja tálcán a meleg, vöröses, bronzos és sárga árnyalatokkal karcolt színeket. Mi pedig engedelmeskedünk a terápiának, hogy a hideg ellenére mégis boldogok legyünk. Lehet, hogy már fázik a kezünk, épp azon gondolkodnánk, hogy kesztyűt húzunk, a szívünkben mégis melegség bújik be, a természet színeit látva. A modern kori színterápia a természet stílusában. 
...ahogy lépkedünk a lépcsőn, lábunk alatt recseg-ropog, nyikorog a faszerkezet, mint egy borostyáninda kúszik végig a falon, egészen a legfelső szintig...
Sétálunk. Felfedezőúton vagyunk. Újra. Csípős az októberi reggel, de mi akkor is útnak indultunk és miután megérkeztünk kiszemelt állomásunkra, bele is vetjük magunkat az újabb kalandba. Irány a park, ahol cipőnk orrát a reggeli dér nedvesíti be. Sétálgatunk egyet, mert a vezetett kastélysétára várni kell picit. De aztán csak elérkezik a nagy pillanat. Beléphetünk a nagy ajtón, a tornyos épület belsejébe.
Ahogy lépkedünk a lépcsőn felfelé, lábunk alatt recseg-ropog, nyikorog a faszerkezet. A lépcső mint egy borostyáninda kúszik végig a falon, egészen a legfelső szintig. Óhatatlanul megnézzük mire lépünk, nehogy leszakadjon alattunk, bár jobban belegondolva esze-ágába sincs leszakadnia, több évtizedet flangáltak rajta fel s alá a grófi család tagjai, szolgálók, majd koptatták a II. világháború idején a román katonákat ápoló személyzet. Ma már a látogatók sétálhatnak fel rajta az emeletig, de kicsit több mint 10 éve még gyerekek szaladgáltak rajta, amíg itt gyermekotthon működött. Visszatekintve - nem csak az időben, hanem a lépcsőkre is - vesszük észre a lépcsőre feszített vörös szőnyegen sáros körvonalon lábnyomunkat. Pironkodni kezdünk.
A bejáratnál volt szőnyeg és mi megfeledkeztünk róla? Bizony igen, mert figyelmünket teljesen elvonta a mozaikszerűen terméskőből kirakott ordító oroszlán, az Andrássy család címerállata. Tiszadobon, az Andrássy - kastélyba belépve ez az oroszlán fogad minden látogatót. A mi szemünk is megakadt rajta :-)
Ugyan meg nem ijedtünk tőle, de óhatatlanul megcsodáltuk és meg is feledkeztünk közben az illemről, hogy lábat töröljünk. Nem tudom így tették-e hajdan az Andrássyak is, mikor beléptek a kastélyba?! Valószínűleg nem, de tulajdonképpen mindegy is! Költői marad a kérdés, már csak abból az okból is, mert a leírások szerint a tiszadobi Andrássy - kastélyt inkább csak hébe-hóba használta a grófi család. Leginkább a nyári hónapokat töltötték itt, akkor meg ugye, főleg ezen a vidéken inkább a szárazság a jellemző, nem pedig a sár. Így aztán a lábtörlésre sem kellett nagy gondot fordítani.
Andrássy Gyula gróf miniszterelnök kezdte meg az építkezést, az itt álló vadászkastély miután leégett, egy új épület tervezése és kivitelezése vette kezdetét. Ugyan a fő rezidenciájuk a tőketerebesi kastély volt, ennek ellenére itt is viszonylag sok időt töltött a család. A kényelem? A tudatosság vagy egyszerűen csak az alaposság volt az, ami a grófot vezérelte? Ma már csak találgathatunk, egyvalami viszont bizonyos, hogy az épület hihetetlen gondossággal lett tervezve, gróf Andrássy Gyula minden részletre figyelt. Talán épp ezért lett az Andrássy család szíve csücske a birtok és épp ezért volt értékes és fontos számukra minden itt eltöltött nap.
...4 évszak, 4 torony,...12 kisebb torony a 12 hónapnak megfelelően, gondosan tervezve 52 szobát találhatunk és...
Meinig Arthur keze nyomán született meg az a különleges épület, amiben mindennek szimbolikus jelentése van. A 4 évszakot a 4 saroktorony mintázta. A főtornyok között, amik maguk is különféle stílusban épültek meg 12 kisebb torony található a naptári év 12 hónapjára utalva. Ezek után talán nem meglepő, ha a kastélyban gondosan tervezve 52 szobát találhatunk a hetek száma szerint és aki elég türelmes és szemfüles, az 365 ablaknyílást számolhat meg a naptári év napjai alapján tervezve, leszámítva persze a szökőévet :-) Mondanám, hogy aki nem hiszi járjon utána, erre viszont most egy rövidke évig várni kell, a kastély ugyanis november hónaptól felújítás miatt zárva tart. Élményeinket épp az utolsó előtti nyitott hétvégén szereztük, a fotókat is akkor készítettük, szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a munkálatok előtt még eljutottunk Tiszadobra. Az 52 szoba mindegyikét ugyan nem jártuk körbe, csak alig párat tekinthettünk be berendezve, de máris izgatottan várjuk a felújítási munkálatok végét és az újabb történelmi utazást.
...Egyiptomi cigaretta és Houbigant parfüm illata lebegett körülötte, hóna alatt nagy köteg újság...
A borostyánindaként falon végig felfutó recsegő falépcső az első emeleten a pénztár és a grófi család szobái felé vezet minket. A belső terek megtervezése, a berendezések kiválasztása és a park kialakítása már ifj. Andrássy Gyula gróf nevéhez kapcsolódik.
Az első emeleten egy hatalmas ajtó mögött bújnak meg a grófi család mindennapjainak ránk maradt emlékmorzsái. A helyi idegenvezető kézen fog minket, persze csak jelképesen és csak mesél, mesél és mesél, mi pedig csak figyelünk, fotózunk és próbáljuk elképzelni azt, milyen lehetett itt a tiszadobi kastély falai között az élet több mint 100 éve. A jelenleg berendezett hálószoba berendezése egyszerű, a bútorok önmagukban viszont egyediek. A díszszekrény elefántcsont és gyöngyház berakással készült. Mellette egy csodás diófából készült táncrendtartó bronz díszítéssel. Az ágy egyszerű, faragás és minta nélküli, diófából készítve, úgyhogy egészen súlyos darab. A szoba puritán egyszerűségéből azonnal kitűnik a színes kártyaasztal. Két meseszép Zsolnay kerámia díszíti az asztal tetejét. A hálószobából a dolgozószoba irányába haladunk és az ablakon kitekintve, már felbukkan itt-ott a kastély mögötti park is. Vajon hány grófi gondolat születhetett itt az ablak előtt állva a parkban gyönyörködve?! A régi dolgozószoba hangulatát ma már csak néhány régi fekete-fehér fotó őrzi. A tárgyi emlékek pár darabja viszont szemet gyönyörködtető.
Andrássy-kastély, dolgozószoba. A felvétel 1895-1899 között készült.
Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.027
A legnagyobb ámulatot talán nem is meglepő módon a Nagyszalon adja. A helyiség 110 m2 és tulajdonképpen teljes panoráma tárul a díszes kertre, a sövénylabirintusra és a Holt-Tisza árterére. A kastély ezen részét nem tűzte a nap így a nyári rekkenő hőségben a szalon kellemesen hűs volt. A kettős teraszon fogyasztotta el a család a délutáni teát, de megfordultak itt Andrássy Gyula gróf politikai támogatói, hívei és művészek is. Velük is itt folytak estébe nyúló beszélgetések. Andrássy Katinka így emlékszik vissza a teázós délutánokra.
" Anyám kivétel nélkül minden étkezésre késve jelent meg. Szórakozottan, sietősen akkor állított be többnyire, amikor mi már az édességnél tartottunk. Egyiptomi cigaretta és Houbigant parfüm illata lebegett körülötte, hóna alatt nagy köteg újság. Ám Ő nagyon szorgalmas újságolvasó volt, az utolsó sorig elolvasta valamennyit, tekintet nélkül a lap pártállására. Így aztán igen tájékozott volt a legkisebb politikai részletkérdésekben is, és Duci bácsi be is avatta minden elgondolásba. " ( részlet Fazekas Rózsa és Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században írásából )
..." Az Angliában töltött első évek során az "Andrássy-étvágyammal" ugrattak, nyomban a komplett angol ebéd után vállalkoztam volna, hogy végigeszem még egy ebédet"...
Noh és vajon kitaláltad-e, ki lehetett Duci bácsi? Duci bácsi igazából ifj. Andrássy Gyula gróf volt. Fivére Tivadar fiatalon meghalt. Özvegyét, Zichy Eleonórát feleségül vette és a 4 lánygyermek is velük élt. A lányok Duci bácsinak szólították. Szeretett enni. Jókat enni. Az étkezés szeretete ellenére a családban senki nem volt elhízva. A kastélyban a reggeli felkelés után egészen estig fontos szerepet töltött be az étkezés.
" Az Angliában töltött első évek során az "Andrássy-étvágyammal" ugrattak, nyomban a komplett angol ebéd után vállalkoztam volna, hogy végigeszem még egy ebédet" ( idézet: Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században írásából )
A Nagyszalon berendezései is erről az "evési szenvedélyről" árulkodnak. A Nagyszalon közepén egy nagyméretű márvány kandalló áll, előtte pedig rokokó ülőgarnitúra. Talán itt tarthatták a felolvasásokat? A kerek asztal madaras és virágkosaras mintázatát színes kőmozaikokból rakták ki. Nem lehet elmenni a kabinetszekrény mellett, aminek vöröses borítása csakúgy magára vonja a tekintetet. Teknősbéka és az ébenfa borítás egykor leveleket rejtett magába. A könyvtár felé haladva a zeneszalon ajtaja előtt egy nyolcszögletű márványasztal állít meg minket. Közepén a berakás lapislazulit és körteidomachát. A szimmetrikusan elhelyezett tájképek között pedig féldrágakő díszítések adják meg az asztal mintájának keretét. Tovább haladva a rég meg nem szólaltatott zongora mellett elhaladva a könyvtárszobába érkezünk, ami tulajdonképpen a kastély egy nyolcszögletű tornya is. Duci bácsi és felesége, azaz ifj. Andrássy Gyula gróf és Zichy Eleonóra mindegyik gyermek taníttatására nagyon odafigyelt. Jó nevelést kaptak. Rengeteget olvastak, persze csak olyan könyveket, amiket a gróf és Édesanyjuk jóváhagyott. Angol, francia és német nevelőnők társaságában tanulták meg a jómodort. Természetesen gróf Andrássy Gyula és Zichy Eleonóra politikai nézetei épp úgy, mint a nevelők tanításai óhatatlanul is hatást gyakoroltak a gyerekek életére. Ez leginkább talán Andrássy Katinka életét befolyásolta a jövőben.
A kastélyt végigjárva a tervezettség legékesebb bizonyítékára az ebédlőbe érve találunk rá. Túllépve az évszakok, a hetek, a tornyok és a szobák számának szimbolikus megjelenésén a tervezői figyelem egyéb jeleit is felfedezhetjük. A Nagyszalon hűvössége és természetközeliségére való figyelés épp olyan jól sikerült, mint a kastély ebédlőjének tervezése. Minden tele fénnyel és színes üvegablakkal. Az egész olyan, mint egy meseország.
Abban a pillanatban, hogy meglátjuk az üvegfalat, egy percig nem fogjuk sajnálni, hogy a verőfényes napsütést odakinn hagytuk és mi odabenn, a kastély falai között vagyunk.
A nap a kastély ezen oldalán vonul végig. Pontos tervezésre vall, hogy a nap járásához igazították a kastély gyönyörű üvegablakainak elhelyezését is, az pedig külön finom ízlésre utal, hogy itt kapott helyet az ebédlő. A körbefutó falépcsőről napsütésben csak úgy pompázik Róth Miksa munkájának szépsége, ami a család címereit mutatja be.
A Nagyszalonból az Andrássy ebédlő felé haladva pedig már messziről hívogat minket színeivel Rippl-Rónai József és Róth Miksa munkájának szépsége. Abban a pillanatban, hogy meglátjuk az üvegfalat, egy percig nem fogjuk sajnálni, hogy a verőfényes napsütést odakinn hagytuk és mi odabenn, a kastély falai között vagyunk. A vörös, sárga, és fehér rózsákkal díszített ablakon beszűrődő fény a mennyezeti tiffany üveget is életre kelti.
S ha már felocsudtunk az üvegablakok látványából, akkor kiszökhetünk a kastély mögötti parkba. Ugye nem lesz meglepő, ha azt írom, hogy bukszusok szépen formára és felülről rátekintve szabályos mintát követve voltak anno is nyírva, és ezt keltetették életre ma is a parkban. A sövények közötti útvesztőben gyerekek fogócskáznak most is, amíg a szülők fotózzák a kastélyt és magukat :-) A labirintusban minden bizonnyal nem csak most idelátogató gyerekek, hanem az Andrássy gyerekek is fogócskáztak miután a park végéből, a Holt - Tisza partjáról visszatértek a csónakázásból .
A kastélyt formavilágában egyesek a miniatűr Neuschwanstein-t mások Vajdahunyad várának egy részét vélik felfedezni, a park egy zsebkendőnyi mini Schönbrunn-t is lehetne a sövénylabirintus miatt és talán mindenkinek igaza van egy kicsit a maga módján. Mégis azt gondolom, kár lenne bármihez is hasonlítani. Ez a kastély is megérdemli, hogy úgy hívjuk, ami. A tiszadobi Andrássy - kastélynak. Az Ő Duci bácsijával együtt. Ha lenne, aki eddig ezt a becenevet nem tudta volna gróf Andrássy Gyuláról a fenti pár családi történet alapján így talán majd már könnyebben megjegyzi magának :-)
..." többé nem rendezi be a kastélyt és Tiszadobra nem teszi be a lábam..."
Duci bácsi, ifj. Andrássy Gyula gróf története a tiszadobi kastélyban nem végződött meseszerűen. Bár nagyon szerette a kastélyt és környezetét, szeretett itt lenni mégis 1919-ben " Andrássy Gyula kijelentette, hogy több nem rendezi be a kastélyt és Tiszadobra nem teszi be a lábát. " S hogy mi történt, ami a grófból ezt az indulatot váltotta ki? Az 1919. január 24-i Délmagyarország lapszámban " Parasztszoknya gobleinből címmel az alábbi írás jelent meg.
" Debrecenből jelentik: Ismeretes, hogy gróf Andrássy Gyula tiszadobi kastélyát a csőcselék kifosztotta. A kirendelt karhatalmi erő parancsnoka Buday őrnagy visszatér Debrecenbe s a következőket mondotta az újságírónak:
Könnyezve láttuk a barbár rombolást, amellyel a kastélyt feldúlták. Több mint 50 szoba pazar berendezését tették tönkre. A vadaspark állatait összefogták, agyonverték, a tó hattyúit megfojtották. A lovagteremben Andrássy őseinek képeit összevagdalták, a Rákóczi - korabeli bútorokat feltüzelték. Azt a gobleint, amelyet az öreg Andrássy Gyula, mint külügyminiszter vásárolt Párizsban 250.000 frankért, összevagdalták s az asszonyok szoknyákat varrtak belőle.
Egy eredeti Von Dyck kép rámáját egy paraszt asszonynál találtuk meg. Hol a kép?- kérdezem. Úgy is ócska volt, bedobtam a Tiszába, a rámába meg majd tükröt vágatok - mondta egykedvűen az asszony.
A második emeleten, abban a szobában, ahol Károlyi Mihályné töltötte gyermekéveit, mindent összetörtek. A kastély tele van márványszobrok törmelékével, velencei üvegek szilánkjaival. Andrássy Gyula kijelentette, hogy többé nem rendezi be a kastélyt és Tiszadobra nem teszi be a lábát. Az egész faluban házkutatásokat tartottunk és igen sok olyan tárgyat találtunk, amely a kastélyból való. (a teljes szöveg a Délmagyarország 1919. január 24-i lapszámának 7. oldalán jelent meg )
A község majd 15.000 holdnyi területéből 12.000 hold tartozott a grófi birtokhoz, melyen az Andrássy család modern gazdálkodást vezetett be. A cselédség azonban súlyos viszonyok között élt az uradalomban, talán ezzel magyarázható az 1919-es értékfosztás és rongálás.
Akik még nem voltak a tiszadobi Andrássy-kastélyba, azok tervezzék be 2021 téli programjai közé. Számos új elemmel fog gazdagodni a kastély és környéke. Addig akár érdemes beiktatni egy sétát mondjuk például a budapesti Vajdahunyad várához is. Igaz, hogy minden fotót és információt nem tudtam megosztani ebben a blogban az Andrássy családról, a tiszadobi kastélyról abban reménykedem, hogy legalább felcsigáztalak, hogy egyszer Te is elmenjél ide élményeket gyűjteni és új ismeretekkel gazdagodni :-)
A fotókat az Élménygyűjtők blog szerzője Horváth Gabriella készítette.
Megoszthatod, felhasználhatod, mert a legfontosabb az ÉLMÉNY! :-)
